Két tanfolyam

között elhatároztam, hogy valami fogyókúrafélébe kezdek. Már annyi mindent kipróbáltam, hogy el se tudom hirtelen sorolni. Most a turbódiéta mellett tettem le a voksot. Nem olcsó, de remélem hatékony.

Lezárult

egy fejezet, mert végülis pénteken nagyon sok izgalom,őrjöngés, hisztéria és egyebek után elmentem a szóbeli vizsgára. Itt még az elején kiosztották az írásbeli dolgozatokat és mikor megláttam, hogy 100 pontból 100 pontot kaptam, egy kicsit megnyugodtam. Utána a szóbeli elméleti vizsgán dicséretet kaptam ( és jelest) a gyakorlatin " csak" jelest.
Ezzel most már három szakmám van:-))))))))
Őrjöngés főleg azért volt, mert pünkösd hétfőn felhívott az építési vállalkozó barátunk, akivel még korábban megbeszéltük, hogy ősszel szigetelik kívülről a házat ( közkeletű elnevezése dryvit, de tulajdonképpen ez egy rendszer), hogy elmaradt egy munkájuk és jöhetnének-e most megcsinálni a szigetelést. Botor fejjel rábólintottam. Nna ezt nem kellett volna. Először is valamilyen számomra rejtélyes okból azonnal minden növényt letapostak, és az első nap az egész kertet és a ház előtt a járdaszegélyt és az úttestet is teledobálták csikkekkel. Azénuram dohányzik és ezért én azt hittem, hogy edzett vagyok csikk ügyekben, de mégse. Egy nagy zsák csikket összekotortam és megkérdeztem tőlük másnap, hogy tudják-e, hogy a hamutartó mire való? És vajon miért tettem ki két hatalmas hamutartót nekik? De csak néztek bambán, majd megígérték, hogy na jó, többet nem dobálják szanaszét a csikkeket. A kertben azóta tényleg alig van csikk a földön, de a ház előtt úgy nézünk ki, mintha mi lennénk egész Bp. dohányzásra kijelölt helye.
Utána tovább romboltak és tulajdonképpen a vizsga előtti utolsó két hetemet, amit az én elgondolásom szerint a kényelmes memorizálással tölthettem volna, teljesen tönkretették.
Az új Ptk tanfolyam második részére se tudtam elmenni, mivel sehogyse tudtam magam a tanulással utólérni és ahogy közeledett a vizsga napja, egyre rosszabbul éreztem magam. Végül a vizsga előtti utolsó két napon szinte folyamatosan tanultam, mert az idegességtől már aludni is alig tudtam és gondoltam, hogyha felébredek arra, hogy hány pontja van az epehólyag meridiánnak és hol is végződik, akkor már jobb is, ha felkelek és megnézem, így legalább rögzül.
Aztán a vizsgán nagyon jó tételeket húztam, amiket oda-vissza tudtam. Az elnök már mondta is, hogy köszönik szépen, nem kell tovább mondani a tételt, amikor a bizottság egyik tagja még megkérdezte, hogy tudom-e, hogy melyik a chi hai pont-Vagyis a pont kínai nevét mondta, nyilván ezzel a saját tudományát akarta fitogtatni de nem tudta, hogy én pont az ilyen " felesleges" dolgokat szoktam a legkönnyebben megjegyezni, ugyanis a vizsgán egyáltalán nem kell tudni egy pontnak se a kínai, de a magyar elnevezését se, hanem a meridián megnevezését és a pont számát. Így aztán biztatóan visszamosolyogtam és mondtam, hogy természetesen tudom, ez a befogadó 6. pontja, a csi tengere. sztem végül ezért kaptam a dicséretet:-)
A gyakorlati tételem is könnyű volt, tudtam a pontokat, felrajzoltam a modellen, a fülgyertyát már meggyújtani sem kellett, csak bemutatni, hogy hogyan csinálom, a betegséget is tudtam, a kezelését is.
Hát ilyen egyszerű volt:-)))))))).


Mióta nem kell tanulni, nem találom a helyemet, ezért nyáron folytatom a tanulást, pedig már megfogadtam, hogy elég volt, de még vár rám a szemtréning és íriszdiagnosztika, ami lényegében az akupresszúra szerves folytatása, és a fitoterápia. Csak a családom is bírja idegekkel.