Folytatás

Ott hagytam abba, hogy a semmiből fejest ugrottam a természetgyógyászati ismeretekbe:-)))) és nekikezdtem a tanulmányoknak. Ezen a bizonyos központi konzultáción mindenki bemutatkozása után szétosztották a tananyagot ( több kiló könyvet) és csoportokra osztottak bennünket. A távoktatás módszere itt az, hogy a csoportok egy úgynevezett tutorhoz járnak rendszeres időközönként konzultálni. A csoportos konzultáció előtt előre kiküldött kérdésekre kellett írásban választ adni. A csoport beosztáskor nagy helyezkedésbe kezdtek a többiek, ide-oda kérték magukat, én meg vártam, mert úgysem ismertem senkit, sem a leendő tanulótársaimat, sem a leendő tutorokat. Egyszercsak kinyílt az ajtó és megjelent Magdi és valamiért teljesen biztos voltam benne, hogy én hozzá fogok kerülni. aztán mikor végre befejeződött a beosztás és tudtam, hogy ki a tutorom, Magdi felállt és bemutatkozott és ugye nem csodálkoztok, hogy ő volt az én tutorom:-))))))))
A helyzet az, hogy én egy szigorú, kemény világból jövök, ahol csak a filmeken vannak sztárok, akik összevissza mellébeszélnek, meg csapkodnak, meg járkálnak, meg külön nyomoztatnak és az utolsó pillanatban, mint a bűvész a kalapból előhúzzák a döntő bizonyítékot, és most nem sorolom tovább, mert ilyen filmeket rogyásig gyártanak, biztos közönségsiker. A való világban ez nincs, és nemcsak azért, mert az angolszász és a magyar jogrendszer alapjaiban különbözik, hanem azért sem, mert néhány felkapott esettől eltekintve a szürke hétköznapok zajlanak, már előre benyújtott, a másik fél által is ismert bizonyítékokról beszélünk, a tényeket is nagyjából mindenki ismeri, legfeljebb másképp értékeli.
Én ebben a világban tanultam meg eligazodni, és még ezen belül is eléggé szkeptikus ( talán cinikus? ki tudja) vagyok.
Így utólag egész biztosan tudom, hogy ezért kellett nekem Magdival találkozni, mert az én életemben ő volt az első olyan ember, aki hihetetlenül felkészült, tanult, művelt, intelligens és ennek ellenére ( vagy éppen ezért? döntse el az olvasó kedve és ízlése szerint) ezoterikus szemléletű.
Az első konzultáción, amikor magáról mesélt, döbbenten hallgattam a történeteket és főleg a reinkarnációval kapcsolatos elbeszéléseket.
Mivel már régesrégen megtanultam, hogy a legegyszerűbb az egyenes út, rögtön szóltam, hogy sajnos én teljesen más világképpel és elképzelésekkel érkeztem ide, és nagyon nem szeretném, ha ez zavarná őt és az itt ülők közös munkáját, és ha gondolja, akkor inkább egy másik csoportba kérem magamat.
Mosolygott ( mert nyilván arra gondolt, hogy a mi találkozásunkat már úgysem lehet kikerülni, és ennek így kellett lenni) de persze csak annyit mondott, hogy dehogy kell ezért máshova menni, sőt! Maradjak csak. és maradtam:-)
A konzultációkon lenyűgözően sokat tanultam mindazokról a dolgokról, amikről azelőtt még életemben nem hallottam. Hálistennek nem a tankönyvet kellett végigrágni, mert őszintén szólva még életemben ilyen vacak tankönyvet nem láttam. Értelmetlen, befejezetlen mondatok, semmire se jó táblázatok, sok helyütt elavult információk tömkelege.
Magdi viszont olyan dolgokról beszélt nekünk, amikről nélküle soha életemben nem hallottam volna:-)))))) és bár akkor is tudtam és most is tudom, hogy ez nem az én utam, mégis kellett ez az ismeret ahhoz, hogy a jog világából megérkezzem a természetgyógyászat kapujába, vagy előszobájába.
Magdi asztrológiával, számmisztikával, reikivel, bioenergiával foglalkozik, külön tanfolyamon tanulhattam tőle később cranio-sacral terápiát. Kaptam tőle rengeteg anyagot, amiket a mai napig forgatok, használok, sőt, némelyiknek az értékét csak most kezdem felismerni.
A távoktatás rendszerében két úgynevezett köztes vizsgát is kellett tenni, tehát utólag is azt mondhatom, hogy jól választottam, mert mire a központi írásbeli vizsgára került sor, már többször kénytelen voltam az anyagot átolvasni. ( ez azért annak idején az egyetemen nem mindig sikerült, bizony voltak olyan tantárgyak, amiket éppenhogy egyszer sikerült végigolvasni, vagy tán egyszer se. Bár fiatalság-bolondság alapon ez az egyetem első egy-két évében még ment, aztán később egyre többet tanultam, mire a szakvizsgára került sor, már úgy mentem oda, hogy oda-vissza tudtam az anyagot és ennek megfelelően tudtam, hogy mennyire nem tudom és úgy féltem, hogy utólag is csak csodálkozom, hogy túléltem a vizsgát, és a későbbi tanulmányokból ráadásul még presztízs kérdést is csináltam)
Amíg én itt homályos tekintettel visszaemlékezem a nem is olyan régmúltra, addig Luca cicám gondolt egy nagyot és merészet, kiment a kertbe, konstatálta, hogy zuhog az eső, és igen dúltan visszajött. Mérgében azon nyomban odasétált a békésen fekvő Ebi kutyámhoz és egy jó nagyot bepancsolt neki. Az sikoltozik, én szintén. Családi idill az éjszakában:-) Most Ebike az ölemben, Luca lentről néz és magyaráz.
Így nem lehet nosztalgiázni. Ma különben is nehéz napom volt, mert a hétvégi bevásárlás helyett ma mentem vásárolni, anyukám listájával. Tulajdonképpen szerencsém volt, mert végül egy helyen mindent sikerült megkaparintani, nem is értem, hogy mit panaszkodom itten:-)))))
Szerintetek milyen a " jóféle felvágott" ami anyukám listáján szerepelt? az eladó ajánlott többfélét, mindegyikből vettem 10 dekát, most kíváncsian várom majd anyukám véleményét.
Reggel köhécselt. Mivel a fülét most már csak másodnaponként szúrom, most megszúrtam rendes tűkkel a testén néhány pontot ( csak hármat, mert a kora miatt nem akartam hirtelen nagy ingert adni) és már félidőben jobban és mélyebben tudott levegőt venni, mire pedig kiszedtem a tűket, addigra egész mély levegőket tudott venni és nem volt köhögési ingere:-)))))